Azt mondják,
ne hullass könnyet,
mert tenger az,
mit a távozónak
át kell úsznia.
Hát mosollyal
gondoljunk
örökifjú
Pán úrfira.
Azt is mondják,
érezték örömöd,
mikor lelked
a börtönéből kiszabadult.
Nem is vesztél el,
lelked tovább él,
csak átalakult.
Már tudom, búcsúzni jöttél akkor.
Egy főpap nem kér segítséget.
Menj békével,
őzizzük emléked.
Isten embere,
alászálltál oda is,
hol kosz volt vastagon.
Isten embere,
te rákacsintottál
a halálraítéltre:
„Első alkalom?”
Isten embere,
Sohaországban
mindene voltál
az elveszett fiúknak.
Lépted nyomán
remény fényei gyúltak.
Hiányod éget,
de inkább éltetem azt is,
mit halálod tanít,
hogy enyhébb legyen az ítélet.