Tűzfohász

 Halld meg szavam,

ködben táncoló gyertyaláng.

Halld meg szavam,

máglyán ropogó faág.

Halljátok szavam,

kiket parázson ringattak.

Halljátok szavam,

elnémult igazak!

Egy percet se félj,

hogy mi lesz,

ha majd nem látunk:

a sötétben a bizalom

lesz világunk.

Körbe-körbe megyünk,

de nem lesz soha

kétszer ugyanúgy.

A példa lángra gyújt,

ha érdek nélkül emel

sebzett lelket.

Az őrjöngő káoszban

az elme rendje

teremt védelmet.

Bármily mély is a gödör,

a remény bármily fakó,

a láng felfelé tör,

a szikra égből való.

Ha napból kortyol

hű fohászod,

jöhet bármi.

A fényt nem lehet

börtönbe zárni.