{"id":288,"date":"2011-12-17T09:29:00","date_gmt":"2011-12-17T09:29:00","guid":{"rendered":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/?p=288"},"modified":"2011-12-17T09:29:00","modified_gmt":"2011-12-17T09:29:00","slug":"visszajar","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/?p=288","title":{"rendered":"Visszaj\u00e1r."},"content":{"rendered":"
\n
Erre a zen\u00e9re \u00edrtam: http:\/\/www.youtube.com\/watch?v=zqfrBqz4RD0&feature=related&fb_source=message<\/a><\/div>\n

Halov\u00e1ny holdf\u00e9ny csillan v\u00e9gig a sima m\u00e1rv\u00e1nypadl\u00f3n. Ha lenne f\u00fcl, mi meghallan\u00e1, minden lehull\u00f3 porszem visszhangot verne a roppant teremben. K\u00ednos cs\u00f6nd \u00fclt eme szob\u00e1n, melyet m\u00e9g a h\u00e1zban tany\u00e1z\u00f3 egerek sem mertek megt\u00f6rni \u00e9jf\u00e9li surran\u00e1saikkal. A kast\u00e9ly hangulata megv\u00e1ltozott, ezt \u00e9rezt\u00e9k \u0151k is. A h\u00e1z ura \u00e9rkezett  vissza ism\u00e9t, \u0151 aludt lent lelkiismeret-furdal\u00e1smentes \u00e1lmot, neki nem zavarhatta meg senki k\u00e9jes \u00e1llapot\u00e1t. Ennek vesz\u00e9lye nem is \u00e1llt fenn, a ny\u00e1ri k\u00faria \u00fagysem rendelkezett szem\u00e9lyzettel. Itt egyed\u00fcl \u0151 parancsolt. <\/p><\/div>\n

Minden \u00fagy volt, mint egy \u00e9vvel ezel\u0151tt. A tavalyi b\u00e1l fullaszt\u00f3 hangulata meg\u00fclve maradt a felborult sz\u00e9kek \u00e9s a borfoltos asztalter\u00edt\u0151 lenyomataiban. Csend honolt. De jaj, megsz\u00f3lalt kint az \u00e9ji mad\u00e1r, dermeszt\u0151 hal\u00e1lhangj\u00e1nak hallat\u00e1s\u00e1ra ki k\u00e9nyszer\u00edtette? Od\u00e9bb rebbent az ablakb\u00f3l, \u00e1rnya a terem padl\u00f3j\u00e1ra vet\u00fcl\u0151 f\u00e9nyben m\u00e9g sok\u00e1ig repdesett tova. Kint vihar k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt. Az \u00e9gbolt b\u00e9k\u00e9s maradt, de a sz\u00e9l m\u00e9gis vadul csapkodta a t\u00f6bb ember\u00f6lt\u0151t meg\u00e9l\u0151 f\u00e1kat. Cib\u00e1lta koron\u00e1jukat el\u0151re, h\u00e1tra, nem l\u00e1tszott kegyelmezni arisztokrata fej\u00fcknek. A term\u00e9szet egyre t\u00f6bb er\u0151t gy\u0171jt\u00f6tt mag\u00e1nak a forradalmi feladathoz, mind er\u0151sebbnek l\u00e1tszott, tombolt, csavart, szak\u00edtott. Azt\u00e1n abbamaradt. Mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna. <\/div>\n
A l\u00e9g\u00fcres t\u00e9rben egyetlen er\u0151s l\u00f6k\u00e9ssel kicsapta a m\u00e9retes ablakot, de mag\u00e1llt a p\u00e1rk\u00e1nyon. \u00cdgy \u00e1llt a pillanat n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9leknyomaszt\u00f3 m\u00e1sodpercig, majd n\u00e9h\u00e1ny elsz\u00e1nt kis fuvallat besz\u00e1lling\u00f3zott az idegen birtokra. El\u0151sz\u00f6r fellibbentette az \u00e1ttetsz\u0151 pillef\u00fcgg\u00f6nyt,egy fiatal l\u00e1ny oml\u00f3 selyemhajak\u00e9nt. \u00c9s val\u00f3ban, az \u00fcvegen mintha egy megt\u00f6rt arc l\u00e1gy von\u00e1sai t\u00fckr\u00f6z\u0151dtek volna a f\u00e9lhom\u00e1lyban. A szell\u0151 sz\u00e9pen, kecsesen beljebb sziv\u00e1rgott, \u00e9s \u00fagy, ahogy volt, mez\u00edtl\u00e1b k\u00f6nnyed l\u00e9p\u00e9seket tett a hideg padl\u00f3n. K\u00f6rbej\u00e1rta a helyis\u00e9get, el\u0151sz\u00f6r az asztalhoz l\u00e9pett. Kecses ujj\u00e1val finom nyomott h\u00fazott a le\u00fclepedett porr\u00e9tegen, majd v\u00e9gigsim\u00edtotta az egyik sz\u00e9k b\u00e1rsonykarf\u00e1j\u00e1t. A felkavarg\u00f3 eml\u00e9kek r\u00e9g nem \u00e9rzett szenved\u00e9lyt keltettek benne, s mikor megl\u00e1tta a t\u00e1ncparkettet, az \u00e9rz\u00e9s mag\u00e1val ragadta a csarnok k\u00f6zep\u00e9re. Lelk\u00e9ben felr\u00e9mlett egy r\u00e9g elfeledett zene, mely most, egy \u00e9v eltelt\u00e9vel ism\u00e9t tiszt\u00e1n csengett f\u00fcl\u00e9ben. Lenge mozdulatokat t\u00e9ve k\u00f6vette a dallamot, majd mikor m\u00e1r el\u00e9g biztons\u00e1got \u00e9rzett, feleleven\u00edtette mag\u00e1ban a csillog\u00f3 este \u00f6rd\u00f6gien f\u00e9nyes monumentumait. A sok fiatalt, a tapsot, a m\u00e1mort, a k\u00e9jt, a t\u00e1ncot. Az \u00e9jszak\u00e1t, amikor k\u00e9pes volt f\u00e9lretenni a bel\u00e9 nevelt fegyelmet, \u00e9s kisz\u00f6kni otthonr\u00f3l, hogy \u00e1t\u00e9lje a szabad \u00fcnnepl\u00e9s \u00e9s a l\u00e1zad\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9t. T\u00e1ncot j\u00e1r a gyertyal\u00e1ng, \u00e1rny\u00e9kok kavarognak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, folyik a bor, v\u00e9res nyomot hagy s\u00e1padt test\u00e9n, t\u00e9kozlik a cs\u00f3k, untig el\u00e9g lenne de sosincs el\u00e9g bel\u0151le, rep\u00fclnek a l\u00e9ptek, sz\u00e1ll a zene k\u00f6rbe-k\u00f6rbe, a mennyezetre, a csemp\u00e9re, a f\u00fclbe, a testbe, a l\u00e9lekbe, ami m\u00e1r hangosabban tombolt sz\u00edv\u00e9ben, mint az ork\u00e1n kint az udvaron, musz\u00e1j k\u00f6vetni a dallamot, a ritmus m\u00e1r bel\u00e9 iv\u00f3dott -mint az izz\u00f3 par\u00e1zs a lev\u00e1g\u00e1sra sz\u00e1nt \u00e1llat  h\u00fas\u00e1ba-, s a f\u00fcst, a temp\u00f3, a kavalk\u00e1d, mely k\u00f6rbej\u00e1r, k\u00f6rbej\u00e1r, k\u00f6rbez\u00e1r. S a k\u00e9z, ami a derek\u00e1t fogta meg el\u0151sz\u00f6r, azt\u00e1n r\u00e1ngatni kezdte el a f\u00e9nyb\u0151l, \u00e1t a s\u00f6t\u00e9tbe, a s\u00f6t\u00e9tbe, a s\u00f6t\u00e9tbe… ahonnan az\u00f3ta ki sem j\u00f6hetett. Mostan\u00e1ig. <\/div>\n
\u00dagy \u00e9rezte, keservesen megsajdult valahol bel\u00fcl, majdhogynem \u00f6sszerogyott a f\u00e1jdalomra. Leveg\u0151\u00e9rt kapott, \u00e9s meg kellett t\u00e1maszkodnia a k\u00f6v\u00f6n, a hideg k\u00f6v\u00f6n. \u00c1m hirtelen r\u00e1eszm\u00e9lt, hogy nem szabad ilyen hangosan s\u00f3hajtoznia, itt idegen, de m\u00e1r \u00edgy is t\u00fal nagy zajt csapott. Csak v\u00e1rt a fesz\u00fclt csendben. \u00dcres. N\u00e9ma. Fojtogat\u00f3. <\/div>\n
\n<\/div>\n
Kopp… Kopp… Kopp. Dobbantak a neh\u00e9z l\u00e9ptek a kop\u00e1r folyos\u00f3n. Rem\u00e9nykedett benne, hogy egyszer csak elhalnak, de egyre hangosabbak lettek, majd megtorpantak. Telt a pillanat, \u0151 pedig ott fek\u00fcdt a f\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s visszafojtott l\u00e9legzettel meredt a bej\u00e1ratra. Tal\u00e1n elmegy. \u00c1m kicsapta az ajt\u00f3t egy fekete alak, m\u00e9g \u00e9pp ideje volt besz\u00e1llani a f\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00e9. Az \u00e1rny\u00e9k izz\u00f3 szem\u00e9vel j\u00e1rta k\u00f6rbe a termet, mintha tudn\u00e1, hogy van bent valaki. A szell\u0151l\u00e1ny er\u0151tlen kis sz\u00edv\u00e9t f\u00e9lelem j\u00e1rta \u00e1t, ahogy r\u00e9m\u00fclten k\u00eds\u00e9rte v\u00e9gig a d\u00e9moni figur\u00e1t ellen\u0151rz\u0151 k\u00f6r\u00fatja sor\u00e1n. Nem sejthet semmit, nem l\u00e1that semmit.<\/i> <\/div>\n
A l\u00e9ny – ink\u00e1bb, mint ember – m\u00e9g m\u00e9g \u00e9rezte a furcsa, tiszta idegen jelenl\u00e9t\u00e9t, de hitt a j\u00f3zan esz\u00e9nek, \u00e9s megnyugodott. M\u00e1r \u00e9pp haladt volna kifel\u00e9, amikor \u00e9szrevette a nyitott ablakot, \u00e9pp ami m\u00f6g\u00f6tt a titokzatos h\u00f6lgy elb\u00fajt. K\u00f6zelebb l\u00e9pett, \u00e9s becsukta. Ahogy a merev arcra  r\u00e1vet\u00fclt a holdf\u00e9ny, a l\u00e1nyban felr\u00e9mlett egy ismer\u0151s f\u00e9rfi halov\u00e1ny k\u00e9pm\u00e1sa. A roppant termet, a mark\u00e1ns \u00e1llkapocs, a hegyes, kamp\u00f3s ragadoz\u00f3-orr, \u00e9s a s\u00f6t\u00e9t, l\u00e9lekveszt\u0151 szemp\u00e1r. R\u00e9m\u00fclt kis szemei ide-oda cik\u00e1ztak a felismer\u00e9st\u0151l, felkavarodott lelke nem akart megnyugodni, pedig a vesz\u00e9ly m\u00e1r m\u00falni l\u00e1tszott. A kast\u00e9ly ura \u00f3vatosan k\u00f6r\u00fcln\u00e9zett, majd a titkos \u00e1tj\u00e1r\u00f3 fel\u00e9 vette az ir\u00e1nyt. A l\u00e1ny, k\u00f6nnyekkel a szem\u00e9ben, \u00f6sszeszor\u00edtott ajkakkal k\u00f6vette. Be a nyirkos alag\u00fatba, \u00e1t a cs\u00f6p\u00f6g\u0151 v\u00edzcseppeken, \u00e1t a p\u00f3kh\u00e1l\u00f3kon. Hiszen m\u00e1r egyszer megtette az utat. <\/div>\n
A kisz\u00e9lesed\u0151 \u00fat v\u00e9g\u00e9n rideg k\u0151szoba \u00e1llt. Semmi sem v\u00e1ltozott egy \u00e9v alatt. Ma is a halott k\u0151, s moh illata \u00e1rasztotta el a helyis\u00e9get, \u00e9s a gondosan ki\u00e9p\u00edtett polcokon ma is \u00f6r\u00f6k \u00e1llag\u00fa <\/i>l\u00e1nyok hevertek, mozdulatlanul, m\u00e1r hely\u00fckre illesztett v\u00e9gtaggal. A magas k\u00fcrt\u0151 tetej\u00e9n ma is csak keskeny vasr\u00e1cson \u00e1t vil\u00e1g\u00edtott be a f\u00e9nytolvaj \u00e9gitest. Itt meg\u00e1llt az id\u0151. Minden a r\u00e9giben maradt, egyvalamit kiv\u00e9ve, ami nem hagyta nyugodni. Mintha ezt is ismern\u00e9, \u00fagy n\u00e9zte furcs\u00e1llva. K\u00f6zelebb l\u00e9pett, de nem volt benne biztos addig, am\u00edg meg nem \u00e9rintette.
\nA haj m\u00e1r bomlott, de legszebb ruh\u00e1ja ugyanolyan f\u00e9nyes maradt, mint egykor. A felismer\u00e9st\u0151l h\u00e1trah\u0151k\u00f6lt, s kiutat akart innen. Mik\u00f6zben figyelm\u00e9t elrabolt\u00e1k, \u00e9szre sem vette, hogy foglyul ejt\u0151je m\u00e1r az ajt\u00f3 fel\u00e9 vette az ir\u00e1nyt. Sebesen sz\u00e1llt ut\u00e1na, nem sok id\u0151 maradt m\u00e9g. A f\u00e9nysug\u00e1r cs\u00f6kken, halv\u00e1ny r\u00e9s akad m\u00e1r csak csup\u00e1n, de m\u00e9g van ki\u00fat, m\u00e9g van es\u00e9ly, m\u00e9g van rem\u00e9ny. Halk moraj hallatszik, ahogy a neh\u00e9z k\u0151fal visszailleszkedik megszokott hely\u00e9re. A kapu bez\u00e1rult. K\u00f6rmei hi\u00e1ba kaparj\u00e1k a moh\u00e1s szikl\u00e1kat, jajvesz\u00e9kel\u00e9s\u00e9t m\u00e1r nem hallja meg senki. Mag\u00e1nyos zih\u00e1l\u00e1s\u00e1t visszhangozza az alag\u00fat \u00e9s a halott k\u00f6vek. K\u00e9ts\u00e9gbeesett l\u00e1rm\u00e1t ver b\u00e9k\u00e9s t\u00e1rsai k\u00f6z\u00f6tt. N\u00e9ma csend \u00fcl b\u00f6rt\u00f6n\u00e9n, m\u00e1r nincs ki\u00fat, m\u00e1r nincs es\u00e9ly, m\u00e1r nincs rem\u00e9ny. A zene m\u00e1r elhalt, felid\u00e9zhetetlen, az utols\u00f3 hang, mit hall, a kietlen, s zord csarnokban sz\u00e1rnyal\u00f3 gondtalan, k\u00f6nnyed f\u00fcttysz\u00f3, mit gyilkosa hallat. Odakint m\u00e1r hajnalodhat. Nincs vesztegetni val\u00f3 ideje, el\u0151 kell k\u00e9sz\u00fclnie a b\u00e1lra… <\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Erre a zen\u00e9re \u00edrtam: http:\/\/www.youtube.com\/watch?v=zqfrBqz4RD0&feature=related&fb_source=message Halov\u00e1ny holdf\u00e9ny csillan v\u00e9gig a sima m\u00e1rv\u00e1nypadl\u00f3n. Ha lenne f\u00fcl, mi meghallan\u00e1, minden lehull\u00f3 porszem visszhangot verne a roppant teremben. K\u00ednos cs\u00f6nd \u00fclt eme szob\u00e1n, melyet m\u00e9g a h\u00e1zban tany\u00e1z\u00f3 egerek sem mertek megt\u00f6rni \u00e9jf\u00e9li surran\u00e1saikkal. A kast\u00e9ly hangulata megv\u00e1ltozott, ezt \u00e9rezt\u00e9k \u0151k is. A h\u00e1z ura \u00e9rkezett  vissza ism\u00e9t, \u0151 … <\/p>\n

„Visszaj\u00e1r.”<\/span> b\u0151vebben<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-288","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/288","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=288"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/288\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=288"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=288"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.maganyosansetalomacska.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=288"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}