Uram,
\nk\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a kitart\u00e1st, amivel \u00e1tseg\u00edtett\u00e9l a napon,
\nnem hagytad, hogy elcs\u00e1buljak, meg\u00f3vt\u00e1l a bajt\u00f3l,
\na gonoszt\u00f3l, aki elt\u00e1ntor\u00edtana kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lomt\u00f3l.
\nK\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a percet, mikor \u00f6sszehoztad, hogy vele legyek,
\nbiztos hogy \u00e9szrevett, \u00e9s \u00e9szrevette, mennyit fogytam,
\nhogy a r\u00e9gi dagadt farmer m\u00e1r gy\u0171r\u0151dik rajtam, a fenekemen.
\n\u00c9szrevette, mily’ t\u00f6r\u00e9keny lettem, hogy remeg a k\u00e9zfejem, s
\na szemem m\u00e1r majdnem olyan karik\u00e1s, mint Bell\u00e1\u00e9 a Twilightb\u00f3l.
\nTudom, majd megl\u00e1tja, milyen sz\u00e9p vagyok \u00e9s szomor\u00fa,
\n\u00e9s lesz kedve velem nevetni, mert azt is l\u00e1tn\u00e1, milyen sz\u00f3rakoztat\u00f3
\na t\u00e1rsas\u00e1gom, mikor a bar\u00e1taimmal vagyok, vagy idegenekkel,
\nakikkel t\u00f6bb\u00e9 \u00fagysem tal\u00e1lkozom. Csak egyed\u00fcl vagyok szomor\u00fa,
\nha eszembe jut, hogy otthon apa megint m\u00e9rges lesz, ha \u00e9szreveszi, hogy
\nbefaltam a nutell\u00e1t. Nem baj, holnap veszek m\u00e1sikat.
\nMosolyogva sz\u00e1llok, rep\u00fcl\u00f6k hazafel\u00e9, mert egym\u00e1sra n\u00e9zhett\u00fcnk,
\nk\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Istenem, dics\u0151s\u00e9ged v\u00e9gtelen, zengem lelkesen,
\n\u00e1lmomban \u00e9s \u00e9beren, \u00e9beren, \u00e9beren…
\nZavaros v\u00edzt\u00fckr\u00f6n \u00e1t a f\u00fcrd\u0151ben azt se tudom, ki ez.
\nM\u00e1r megint sz\u00e1raz a hajam, m\u00e1sok hogy csin\u00e1lj\u00e1k?
\nUram, add, hogy selymes legyen a hajam, lapos, \u00e9s egyenes,
\na b\u0151r\u00f6m pattan\u00e1stalan, \u00fcde, kellemes, a fogam feh\u00e9r,
\na mosolyom ragyog\u00f3, mi\u00e9rt nem vagyok j\u00f3kedv\u0171 itthon csak m\u00e1shol?
\nMegint nem vagyok el\u00e9g j\u00f3, el\u00e9g sz\u00e9p, el\u00e9g okos, el\u00e9g beleval\u00f3,
\nmint a h\u00fagom, akinek bar\u00e1tai is vannak?
\nEgyszer t\u00f6k\u00e9letes leszek, helyettetek is eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s v\u00e9kony leszek,
\nb\u00fcszk\u00e9k lesztek r\u00e1m, vagy gy\u0171l\u00f6lt\u00f6k miatta, de akkor m\u00e1r k\u00e9s\u0151 lesz,
\nmert visszaford\u00edthatatlanul t\u00f6k\u00e9letes leszek,
\n\u00f6nzetlen, vicces, \u00e9s kedves leszek, terhetekre
\nnem leszek, nem leszek, nem leszek,
\nel\u0151bb fogyok el, t\u0171n\u00f6k el, szublim\u00e1lok el…
\nUram, add, hogy szublim\u00e1ljak, ne terheljem szeretteimet,
\nne terheljem a F\u00f6ldet f\u00e9reg ember l\u00e9temmel. Mire tal\u00e1n
\naz egyetlen megold\u00e1s a kollekt\u00edv \u00f6ngyilkoss\u00e1g lenne.
\nDe ez el\u00e9rhetetlen. Ha elmentem sz\u00e9pen, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesen,
\nl\u00e1ss\u00e1tok, mit v\u00e9tettetek ellenem, miattatok nem lehetek
\nolyan vid\u00e1m, \u00e9s b\u00e1josan \u00f6nzetlen, mint az a l\u00e1ny az emeleten.
\nMegsz\u00f3l\u00edtani sem merem. Figyeltem, \u0150 biztos nincs terh\u00e9re
\nsenkinek, hisz’ olyan k\u00f6nny\u0171,
\nmint egy tollpihe, \u00e9s ragyog\u00f3, mint a napsug\u00e1r.
\nTal\u00e1n t\u00e9nyleg az, \u00e9s az emberek falt\u00e1k fel.
\nCsak ennyi maradt,
\nde \u0151 m\u00e9g mindig csak ad, \u00e9s ad, \u00e9s ad.
\n\u00c9n is lehetek olyan?
\nVigy\u00e9tek mindenem, \u00e9s holnapt\u00f3l
\nmindig fogok tudni mosolyogni.
\nUram, add, hogy anya \u00e9s apa megb\u00e9k\u00e9ljenek,
\nhogy az emberek megbecs\u00fcljenek,
\nhogy ne csak \u00f6nz\u0151n zab\u00e1ljanak,
\nv\u00e9gre adjanak is.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a kitart\u00e1st, amivel \u00e1tseg\u00edtett\u00e9l a napon, nem hagytad, hogy elcs\u00e1buljak, meg\u00f3vt\u00e1l a bajt\u00f3l, a gonoszt\u00f3l, aki elt\u00e1ntor\u00edtana kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lomt\u00f3l. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a percet, mikor \u00f6sszehoztad, hogy vele legyek, biztos hogy \u00e9szrevett, \u00e9s \u00e9szrevette, mennyit fogytam, hogy a r\u00e9gi dagadt farmer m\u00e1r gy\u0171r\u0151dik rajtam, a fenekemen. \u00c9szrevette, mily’ t\u00f6r\u00e9keny lettem, hogy remeg a k\u00e9zfejem, s … <\/p>\n