Szombat hajnal
még szunnyad a szív,
csak a robotpilóta
van jelen.
A villangó szatír láttán
értékeim dzsekimbe teszem.
A szigetre érek,
mókusok mellett lopakodom.
Elveszett hercegnő vagyok,
hisz rendezvény lesz,
épp a névnapomon.
Majd újra a város,
gyanús foltokon átugrálva
rajta kaptam, mint lett
egy úrnak heurékája.
Messziről gömbölyű
kacaj cigánykerekezik felém.
Ott még táncolnak
Isten nem tapsoló tenyerén.
Remélem, jól van,
ki ott hever ittasan,
majd vaknak és süketnek
tettetem magam,
ahogy munkások mellett
megcsap a zsiványmorál,
– pedig lehettem volna
én is a cicabogár.
Nice to meet you,
de nem megyek randira.
Egyáltalán bejött
már valaha
ez a taktika?
Tőlem ugyan
ne várd, hogy
kék madarad legyek.
Ez csak színház nekem,
én most csak figyelek.
Árnyékot keresek,
néha a sötét is védelem.
Tágra nyitva,
fénybe zárva
átsétálom az életem.