Hamuval telt meg
az üres pohár.
Kakukk vagy, pedig
zseni voltál.
Üres a fészek.
Nincs egy lélek,
csak firkák a füzetben,
és kétes emlékek.
Kidobni vétek.
Hátha van egy részlet,
egy elvarratlan
tű a kazalban.
Még nem vagy álmos,
de szólít az éj.
Apu ígérte,
majd este mesél.
A Sors hozott,
nem a gólya.
Sorsod kerülve
kerültél margóra.
Ha sas vagy, ugorj.
Zuhanj. Repülj.
Dobd el neved.
Jár a tiszta lap.
Jár a tisztelet.
Ha kiérdemelted.
S míg botladozva
bizonyítok Neked:
addig szüntelen
kísér és elkap
igazgyöngy szemed.
Wagner Alma versei