Furcsa a dallam,
furcsa a mozgás,
furcsa így ketten,
szédítő sodrás.
Állandó zsongás,
vasrács nyikorgás,
fátyolos rabság,
nincsen nyugovás.
Egyedül könnyebb,
szaladni réten,
barát seregben,
át a sötéten.
Ül a nyakamban,
szinte megbénít,
nappal és éjjel,
messze eltérít…
nincsen nyugovás.
Egyedül könnyebb,
szaladni réten,
barát seregben,
át a sötéten.
Ül a nyakamban,
szinte megbénít,
nappal és éjjel,
messze eltérít…
Majd egyszer jobb lesz,
bárcsak már menne,
tettessük azt most,
mintha jó lenne.